Medencefűtés, avagy szezonhosszabbítás
Kültéri medence használata esetén is meghosszabbíthatjuk a szezont, ha a víz melegítését vagy fűtését megoldjuk.
Használni a medencét korábban? Ki ne akarná hamarabb kezdeni a fürdőzést, és ki ne akarná tovább használni, mint a nap sugarai megengedik.
A megoldás - medencefűtés.
A fürdőmedencénk fűtése a hűvösebb idő megjelenése kapcsán válik kifejezetten fontossá, hiszen a tapasztalatok alapján a medencetulajdonosok szomorú szívvel és nehezen engedik el a fürdőmedence által nyújtotta „szolgáltatásokat” az őszi időszakban és persze mihamarabb szeretnék élvezni a fürdést már késő tavasszal vagy kora nyáron is.
A kültéri medencénk mesterséges fűtésével, melegítésével a főszezont megelőzően és azt követően is még akár 2-szer 1-2 hónappal is meghosszabbíthatjuk, avagy élvezhetjük a fürdőzés örömeit.
A fűtésre több lehetőség adódik, blogbejegyzésünkben igyekszünk a leggyakrabban használt, bevált módszereket összeszedni.
Mielőtt azonban a fűtésről elmélkedünk, nézzük, miért és mitől is csökken a medencénk vízhőfoka?
Ugyan a kérdésre válaszolni viszonylag egyszerű, azért érdemes mélyebbre ásni, hogy a medencénk számára a legmegfelelőbb kihűlés elleni megoldást válasszuk ki.
A medencénk vizének a hőmérséklete a hűvösebb, őszi idő beköszöntével a levegő és a talaj hőmérsékletének csökkenésével arányosan elkezd csökkenni.
Az intenzitást csupán körülbelül 1/3 arányban befolyásolja süllyesztett medencéknél a medencetestet körülvevő talaj hőmérséklete, azonban a nagyobb rész a körülbelül 2/3 arányban a párolgás következtében alakul ki.
A párolgó víz ugyanis leadja a környezetének a hőenergiáját, ennek következtében pedig a fürdőmedencénk vizének a hőmérséklete folyamatosan csökken.
A párolgás persze könnyen megakadályozható takarófóliával is, de nyilván az állandó mozgatása, kiterítése majd leszedése elég körülményes tevékenység.
Egy másik lehetséges megoldás a medence vize hőmérsékletének az emelésére a medence fedése.
Ez már egy lényegesen biztonságosabb, ugyanakkor költségesebb megoldás is, de persze ez sem nyújt hosszú ideig tartó megoldás a hideg elleni háborúban.
Hogy említettük, a párolgás viszonylag könnyen megállítható, s ezáltal lassítható a víz lehűlésének a folyamata, az említett eljárások azonban mégsem biztosítanak teljes körű megoldást, vagy védelmet a lehűlő hőmérséklet, avagy a hideg ellen.
A víz ugyanis fokozatosan hűlni fog.
Tekintsük át tehát azokat a gépesített megoldásokat, melyek késő tavasszal, ősszel különösen, de persze akár a felhősebb nyári napokon is a segítségünkre lehetnek abban, hogy a fürdőmedence vizének a hőmérséklete a lehető legegyenletesebb, de mindenképpen a kívánt hőfokú legyen, s lehetőleg stabil maradjon.
Nézzük melyek napjainkban a legelterjedtebb medencefűtési módszererek
A) Medencefűtés napkollektorral
A legolcsóbb módszerek közé tartozik a napkollektoros megoldás.
Ezt akár mi is elkészíthetjük házilag, a megfelelő eszközök és alapanyagok beszerzésével.
Előnyök és hátrányok
A rendszer egy nagyon egyszerű hőcserélődési elven alapul: a medence vizét a szivattyú átáramoltatja egy hőcserélő rendszeren, mely általában egy fekete színű cső. Az itt keringő vizet a környezet hője és a napenergia felmelegíti, majd így jut vissza a medencetestbe a melegebb víz.
Nem helytakarékos megoldás, mivel a csőhossz egyenes arányosságban van a napenergia felvétellel. A cső hossza több 10 méter is lehet, ezért azt szoktuk javasolni, hogy kör alakban tekercselve (akárcsak a csigaház) rögzítsük olyan helyen, ahol nem zavar minket, de kellő mennyiségű napsugárzás érheti. Ilyen lehet például egy kerti bódé tetőszerkezete.
A rendszer hatásfoka igen alacsony, attól függ a teljesítménye, hogy mennyi egységnyi napsugárzás éri.
A rezsiköltség elhanyagolható, hiszen a szűrőrendszer után kötve a szivattyú teljesítményét kis mértékben (de arányosan) növeli csak meg a csőhossz.
Környezetszennyezéshez nem járul hozzá, zajterhelés nincs.
Fontos, hogy ha nem süt a nap, akkor a rendszer nem ér semmit, tehát őszi borongós időben nem tekinthető hatásosnak a napkollektor.
Medencefűtés elektromosan
Az elektromos rendszerek a közepes árkategóriát képviselik.
Előnyök és hátrányok
Az elektromos medencefűtés rendszer két fő elemből áll: a fűtőpatronnal egybeépített szivattyúból, melyhez egy vezérlőegység tartozik. Általában 2-15 kW-os teljesítményben kerül forgalomba.
Fűtőértéke a befektetett energia függvényében magas, a vezérlőegység miatt pedig automatikával van felszerelve, ezért önálló, manuális beavatkozást nem igénylő működési elven alapul.
Magas ugyanakkor a relatív fogyasztása, hosszú távú használat esetén magas villanyszámlát eredményezhet.
Könnyen telepíthető akár utólag is, egyszerű berendezésről lévén szó.
Környezetszennyezésről nem beszélhetünk ebben az esetben, zajterhelés minimális.
C) Medencefűtés kazános fűtésrendszerrel
A kazános megoldás szintén elterjedt megoldási lehetőség a medence fűtésére.
Előnyök - hátrányok
A kazánnal való fűtés esetén a ház fűtési rendszeréhez kapcsoljuk víztestünket melegíteni hivatott rendszerünket. Ebből következik, hogy a tüzelőanyag a ház fűtési rendszerétől függ.
Általában ebben az esetben gázfűtésről beszélünk, nagyon ritka napjainkban a szén és/vagy fatüzelés erre való használata.
A rendszer energiahatékonysága változó, hiszen attól függ, hogy milyen kazánrendszerrel rendelkezik a főépület. Ebből következik, hogy ez a módszer nem mindenkinek jó megoldás.
A környezetszennyezés itt magasabb, hiszen a ház kazánrendszerét még megterheli a medence fűtése is, növelve ezzel a hasznosíthatatlan égéstermékek légkörbe bocsátását. A zajterhelés ugyanakkor elenyésző.
A rendszer telepítése is változatos képet mutat, esetenként nehézkes lehet a csövezés megoldása, ha a főkazán messze helyezkedik el a medencétől.
Előny ugyanakkor, hogy kellő energia-befektetéssel akár hosszú ideig is fűteni lehet a medencét.
D) Medencefűtés hőszivattyúval
A hőszivattyús rendszerek számos előnnyel rendelkeznek, melyekből a legfontosabbak az alábbiak:
A rendszer villamos energia segítségével, a levegő hőmérsékletéből állítja elő a kívánt hőmérsékletet a medencében, lényegében a légkondicionáló elvén működik.
Termosztáttal van felszerelve, így elég egyszer beállítani a kívánt hőfokot, a többit a rendszer magától elvégzi.
Telepítése nagyon egyszerű, akár utólagosan is elvégezhető.
Az energiahatékonysága COP értéke akár a 4-es, 5-ös értéket is elérheti, a veszteség így rendkívül alacsony, ezért a rendszer üzemeltetése hatékonynak mondható.
Környezetkímélő megoldás, nincs káros anyag kibocsátás, a zajterhelés pedig észrevehetetlen.
A fentiekben bemutatott négy medencefűtési rendszer bemutatásával ki-ki megtalálhatja és kiválaszthatja a saját igényeihez illő megoldást.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy melyik rendszert javasoljuk.
Ebben az esetben, egyértelműen a hőszivattyús fűtési megoldást megoldást szoktuk javasolni. Azt gondoljuk, hogy a hőszrendszernek a legjobb az ár-érték aránya, valamint ez a rendszer még a késő őszi időben is eredményes lehet.
Ne feledjük, hogy a medence fűtése mellett javasolt a megfelelő medencefedés alkalmazása is.
Míg a fedés hozzájárul a hőveszteség csökkentéséhez, addig a fűtés pedig melegen tartja a fürdőmedencét.
A meleg medencevíz legyen Veled!